EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG  

Az oldal az "Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség" (ERÖK) koncepcióját mutatja be, amely egy újfajta, egyenlőségen alapuló közösségi modellt kínál. A modell lényege, hogy a résztvevők egyenrangúak, és a közösség működése a kölcsönös tiszteleten, őszinteségen és egyenlő részvételen alapul.

Főbb pontok:

Egyenlőség: Minden résztvevő egyenrangú, és a közösségben való részvételük egyforma mértékű.

Őszinteség: A résztvevők őszintén osztják meg személyes tartalmaikat, és nyitottan figyelnek egymásra.

Felelősség: Mindenki maga felelős a saját fejlődéséért, és senki sem akarja átvenni mások felelősségét.

Sakktábla metafora: A közösség működését egy sakktáblához hasonlítják, ahol a fekete és fehér mezők a résztvevők személyes tartalmait jelképezik. A lényeg a közös sakktábla létrehozása az egyes mezőkből, személyes tartalmakból.

Alapozás: A közösség alapja a közös hit és elkötelezettség a "sakktábla" modell iránt.

Szintézis: Az ERÖK a hagyományos közösségi működés és a személy alapú kapcsolódások, működések szintézise, amely egy alapvetően új jellegű, minőségű közeget, működést eredményez.

Hitvallás: A résztvevőknek közös hitvallásuk van, amely az egyenlőség, őszinteség és a közös "sakktábla" fontosságát hangsúlyozza.

Az ERÖK célja egy olyan közeg létrehozása, amelyben a résztvevők kölcsönösen segítik egymást a fejlődésben, anélkül, hogy hierarchikus viszonyok alakulnának ki.

EQUAL PARTICIPATION SELF-DEVELOPMENT COMMUNITY

The page introduces the concept of the "Equal Participation Self-Development Community" (ERÖK), which offers a new type of community model based on equality. The essence of the model is that participants are equal, and the community's operation is based on mutual respect, honesty, and equal participation.

Key points:

Equality: All participants are equal, and their participation in the community is of equal measure.

Honesty: Participants honestly share their personal content and listen openly to each other.

Responsibility: Everyone is responsible for their own development, and no one wants to take over the responsibility of others.

Chessboard metaphor: The community's operation is compared to a chessboard, where the black and white squares symbolize the personal content of the participants. The essence is creating a common chessboard from individual squares, personal contents.

Foundation: The foundation of the community is a shared belief and commitment to the "chessboard" model.

Synthesis: ERÖK is a synthesis of traditional community functioning and person-based connections and operations, resulting in a fundamentally new type and quality of environment and operation.

Creed: Participants have a common creed that emphasizes equality, honesty, and the importance of the common "chessboard."

The goal of ERÖK is to create an environment in which participants mutually help each other in development without hierarchical relationships developing.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség mint táptalaj

Az ERÖK-ben a célhierarchia megfordul. A hierarchia csúcsán itt nem egy konkrét cél van, aminek a követésére, elérésére szerveződik valamilyen közeg, közösség, hanem éppen fordítva, az elsődleges közös cél egy adott jellegű, működésű közeg, közösség kialakítása, fenntartása. Az ebben való működés, részvétel, jelenlét által fejlődnek, alakulnak az alkotó résztvevők kezdeti, kiinduló céljai is.

Ennek érzékeltetésére jó képnek tűnik a táptalaj. A magok fejlődéséhez elsősorban nem arra van szükség, hogy a mag más magok tapasztalatából megismerje, hogy konkrétan mi lehet a következő szint és arra törekedjen, hanem arra, hogy kedvező táptalajba kerüljön. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne hasznos mások konkrét tapasztalatainak megismerése, de a célhierarchia csúcsán egyértelműen nem ez van, hanem az adott kedvező jellegű, működésű közeg tartós biztosítása.

Az ERÖK "sakktábla" jellegű közegének specialitása, hogy benne a résztvevők egyszerre magok és a táptalaj alkotó részei a többi mag számára. Tehát az ERÖK-ben mindenki mag is és táptalaj is.

The Equal Participation Self-Development Community as a Growing Medium 

In ERÖK (Equal Participation Self-Development Community), the goal hierarchy is reversed. At the top of the hierarchy, there isn't a specific goal that a medium or community organizes itself to pursue and achieve. Instead, it's the opposite; the primary common goal is to create and maintain a medium or community of a certain nature and function. The initial, starting goals of the contributing participants develop and take shape through operating, participating, and being present in this environment.

To illustrate this, the image of a growing medium seems appropriate. For the development of seeds, what is primarily needed is not for the seed to learn from the experiences of other seeds what the next level might be and strive for that, but rather to be placed in a favorable nurturing ground. This does not mean that learning about the specific experiences of others cannot be useful, but at the top of the goal hierarchy, this is clearly not the focus; rather, it is the sustained provision of a favorable medium with a specific nature and function.

The specialty of ERÖK's "chessboard" like environment is that within it, participants are simultaneously seeds and constituent parts of the growing medium for other seeds. Thus, in ERÖK, everyone is both a seed and a growing medium.

A "sakktábla" nagy, helyes, igaz cél

Joós István egyik videójában (https://youtu.be/u2QbjuW5LOM?si=gVSpP-tMoIVrt3WZ) azt mondja, hogy ha nem kell segítséget kérned, ha meg tudod egyedül is oldani, akkor nem vagy a helyeden, nem elég nagy, nem elég helyes, nem elég igaz a cél.

Az ERÖK-ben a cél a közös "sakktábla" létrehozása, amelyhez fogalmilag szükségünk van a többi résztvevő alkotó részvételére is. Mivel az ERÖK-ben mindenkinek a célja a közös "sakktábla", ezért minden résztvevőnek egyformán fontos, nélkülözhetetlen segítség a többi résztvevő ahhoz, hogy ennek a kedvező közegnek, egységnek, táptalajnak, a "sakktáblának" az alkotó részesei lehessünk.

Az is elhangzik a videóban, hogy az Élet, a Mindenség, a Jóisten rendje az, hogy kapcsolódásokra ösztönöz, kényszerít bennünket, ha el akarjuk érni a céljainkat. Az ERÖK alkotó részeseit már nem kell erre ösztönözni, kényszeríteni, mert maguk is felismerték, fókuszba állították magát az együttműködéseket, ezek elsődlegességét, jellegét. Az ERÖK nagyon meglepő szemlélete, megállapítása, hogy nem az adott konkrét céljaink igénylik, ösztönzik az együttműködéseinket, hanem az adott jellegű együttműködéseink igénylik, ösztönzik a konkrét célok, személyes tartalmak őszinte felvállalásait, formálódásait. Tehát nem a konkrét céljainkhoz szükségesek a másokkal való együttműködések, közösségek, hanem az együttműködésekhez, a közeghez, a "sakktáblához" szükségesek a személyes céljaink, tartalmaink, őszinte részvételünk, jelenlétünk.

Szerintem önmagában az kevés, ha azt mondjuk, hogy az együttműködés, a közeg, a közösség az elsődleges, mert általában minden ember valamennyire, valamilyen módon kapcsolódik másokkal, vannak valamilyen közegei, amikben részt vesz. Fontos arról is valamit mondani, hogy az adott közeg milyen jellegű, működésű.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség és a szeretet

Bár az ERÖK leírásából, céljából, fókuszából is kiolvasható, mégis fontos külön is kímélni, hogy ez egy kölcsönös bizalomon, szereteten alapuló közeg, működésmód. Az alkotó résztvevők közös hite az, hogy mindenki számára az a legjobb, legfontosabb, leghatékonyabb, ha rendszeresen, kb. egyenlő mértékben vesznek részt, vannak jelen a közösségben. A közös "sakktábla" kialakításához mindenki számára pontosan ugyanannyira fontos az, hogy a saját és a többiek kb. egyenlő mértékű részvétele, jelenléte egyaránt megvalósuljon, ez a legfőbb cél, különben torzul a "sakktábla". Ha ez a fókusz megvan, akkor minden kiinduló aktuális személyes tartalom (tapasztalat, érzés, állapot, helyzet stb.) egyformán értékes, nélkülözhetetlen "mező" a "sakktáblához". A lényeg az, hogy az adott tetszőleges kiindulási személyes tartalmainkkal ki akarjuk-e, tudjuk-e alakítani a kedvező, hatékony közeget, a "sakktáblát".

Az ERÖK minden alkotó résztvevő számára teret, figyelmet biztosít a rendszeres őszinte önfelvállalásokhoz, jelenlétekhez. Mindenki egyformán fontos.

Az ERÖK-ben nem kell, nem érdemes nem őszintének lenni, mert ezzel sem lehet nagyobb szerephez jutni, illetve akármilyen is az aktuális valóságunk, ezt nyugodtan felvállalhatjuk, mert emiatt semmiképpen sem kerülhetett hátrányosabb, kisebb szerepbe.

Ez a kedvező közeg, működés nem csökkenti a személyes felelősségvállalásokat, hanem elősegíti az önfejlesztéseket, önkibontakoztatásokat.

Az ERÖK azok számára lehet különösen érdekes, fontos, akik már ezen az alapvetően új alapon, ezzel az új fókusszal szeretnének kapcsolódni, közösséget alkotni, működni.

Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség és a Higgs-bozon

Peter Higgs skót részecskefizikus egy új, speciális részecskéről szóló hipotézist publikált 1964-ben. Majdnem fél évszázaddal később, 2012-ben sikerült először ennek létezését kimutatni a Nagy Hadronütköztetőben. Tehát 35 éves korában publikálta a hipotézisét, amelyet 83 éves korában sikerült a kutatóknak a valóságban létezőként kísérletileg kimutatni. A következő évben, 2013-ban meg is kapta érte a fizikai Nobel-díjat.

Úgy érzem, hogy bizonyos szempontból az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséggel is hasonló lehet a helyzet: nagyon nehéz azokat a speciális feltételeket létrehozni, amelyek között a való világban kimutatható lenne a hatása, amely áttörést eredményezhetne a megítélését illetően. A nehézség lényege az, hogy egy teljesen újfajta jellegű, fókuszt, működést igényel ahhoz képest, mint amit megszoktunk, ami rögzült, ahogy spontán módon működünk az emberi kapcsolódásainkban, közegeinkben.

A tyúk és a tojás problémájával találjuk szembe magunkat. Ahhoz, hogy igazolódhasson a hatás ilyen fókuszú, működésű résztvevők kellenének. Ahhoz viszont, hogy legyenek ilyen fókuszú, működésű résztvevők az kellene, hogy a valóságban igazoltnak lássák ezt a kedvező hatású közeget, működést, és nem csak egy a valóságban nem működő ábránd kedvéért kellene ezt az alapvetően újfajta fókuszt, működést, közeget választaniuk, működtetniük.

Vajon mit érdemes tenni egy ilyen  jellegű helyzetben?

Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség

Tökéletesnek kell-e lennünk az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséghez?

Az iránynak, a Hitvallásokban is megfogalmazódó alapoknak kell az alkotó résztvevőkben meglenniük. Ezen az alapon szerveződik, működik a közösség.

Minden más személyes, különböző lehet. Erre vonatkozik a Hitvallások 3., 4. és 6. pontja:

"3. HISZEM, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben a fejlődésünk, kibontakozásunk alapvetően attól függ, hogy mennyire őszintén, fókuszáltan hiszünk, veszünk részt a "sakktábla" kialakításában. Alapvetően viszont nem függ attól, hogy milyen tartalmúak az aktuális, kiinduló személyes tapasztalataink, tudásaink, tulajdonságaink, helyzeteink, igazságaink.

4. HISZEM, hogy az őszintén felvállalt különböző aktuális személyes tartalmaink a közös "sakktábla" kialakítása szempontjából  egyformán értékesek, nélkülözhetetlenek.

6. HISZEM, hogy a különböző aktuális személyes tartalmak őszinte felvállalásainak, a világos és sötét mezőknek, nem kell egy szürke kompromisszumot eredményezniük. Az őszinte önfelvállalások "nyersanyagok", mindenkinek a saját szabadsága, felelőssége az, hogy ezekkel mit kezd a saját életét, működését illetően. Természetesen az őszinte önfelvállalások hatására szabadon megváltoztathatjuk a kiinduló személyes tartalmainkat."

A sakktábla az alkotó résztvevők személyes tartalmainak arányait mutatja. A mezők azért egyforma nagyságúak és azért váltakoznak szabályosan, mert egy egyenlő részes közösségről van szó. A sakktábla képe, jellege csak úgy változhatna meg, ha a kb. egyenlő mértékű részvételek, jelenlétek megszűnének, valakik nagyobb, másvalakik pedig kisebb súllyal vennének részt, lennének jelen a közösségben. Ez ellentétes lenne az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség alapelveivel.

AZ EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG RÉSZESEINEK HITVALLÁSA 

1. HISZEM, hogy az emberi élet legnagyszerűbb alapja a "sakktábla" jellegű közegben, egységben való őszinte alkotó részvétel, jelenlét. A "sakktábla" egy a résztvevőknél nagyobb orientáló egység, amelynek a résztvevők rendszeres, őszinte önfelvállalásai az alkotó részei, "mezői".

2. HISZEM, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség választása, felvállalása, az ebben való alkotó részvétel, jelenlét egy új jellegű, minőségű életet eredményez.

3. HISZEM, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben a fejlődésünk, kibontakozásunk alapvetően attól függ, hogy mennyire őszintén, fókuszáltan hiszünk, veszünk részt a "sakktábla" kialakításában. Alapvetően viszont nem függ attól, hogy milyen tartalmúak az aktuális, kiinduló személyes tapasztalataink, tudásaink, tulajdonságaink, helyzeteink, igazságaink.

4. HISZEM, hogy az őszintén felvállalt különböző aktuális személyes tartalmaink a közös "sakktábla" kialakítása szempontjából  egyformán értékesek, nélkülözhetetlenek.

5. HISZEM, hogy a másiknak teret biztosítani, hogy a másikra nyitottan odafigyelni a "sakktábla" éppen olyan fontos eleme, mint az őszinte önfelvállalásunk.

6. HISZEM, hogy a különböző aktuális személyes tartalmak őszinte felvállalásainak, a világos és sötét mezőknek, nem kell egy szürke kompromisszumot eredményezniük. Az őszinte önfelvállalások "nyersanyagok", mindenkinek a saját szabadsága, felelőssége az, hogy ezekkel mit kezd a saját életét, működését illetően. Természetesen az őszinte önfelvállalások hatására szabadon megváltoztathatjuk a kiinduló személyes tartalmainkat.

7. HISZEM, hogy fontos az, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség minél több ember számára megismerhető, választható legyen

.

A sakktábla mint zászló

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség sakktábla fókuszú működése, közege nem csupán a különböző személyes tartalmak, igazságok egymás mellett szerepeltetése, hanem egy újfajta minőségű közeg, kapcsolódás, orientáció is, ahogy a zászló sem már a bot és a vászon. A sakktábla az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséget választó résztvevők számára az oroentáció, a részes működés,  vagy, ha tetszik az út, az igazság és az élet, ahogy élni igazán érdemes.

Kosztolányi Dezső

Zászló

Csak bot és vászon,

de nem bot és vászon,

hanem zászló.

Mindíg beszél.

Mindíg lobog.

Mindíg lázas.

Mindíg önkívületben van

az utca fölött,

föllengő magasan

egész az égben,

s hirdet valamit

rajongva.

Ha már megszokták és rá se figyelnek,

ha alszanak is,

éjjel és nappal,

úgy hogy egészen lesoványodott,

s áll, mint egy vézna, apostoli szónok

a háztető ormán,

egyedül,

birkózva a csönddel és a viharral,

haszontalanul és egyre fönségesebben,

lobog,

beszél.

Lelkem, te is, te is -

ne bot és vászon -

légy zászló.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség  Isten, Jézus és Buddha felett van

Nem abban az értelemben, hogy ezt valamilyen objektív vizsgálattal megállapítottam volna, megállapítható lenne. Hanem olyan értelemben, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egy olyan nagyobb közös hit, orientáció, közeg, amely a bennünk esetleg meglévő keresztény, buddhista vagy bármilyen más meggyőződés rendszeres, őszinte felvállásához, tisztázódásához, mélyüléséhez kedvező feltételeket teremt, ezekre értékként tekint. A keresztény vagy buddhista vagy egyéb hitünk, meggyőződéseink a világos illetve sötét mezők, az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség pedig a sakktábla, ilyen értelemben van hierarchia. Olyan értelemben pedig nincs, hogy ne vállalhatná mindenki rendszeresen, őszintén megalkuvás nélkül fel, hogy tapasztalata, hite szerint mi a legfontosabb, mi az elsődleges a világon, az életben. A színeknek nem kell egy közös szürkévé oldódniuk, persze a személyes hiteink, meggyőződéseink a rendszeres őszinte önfelvállalások, jelenlétek hatására változhatnak. A mezők nem csupán nagy vallásokra, világnézetekre vonatkozó meggyőződéseink lehetnek, hanem bármilyen személyes meggyőződésünk.

(Ha pontosabban és kevésbé provokatívan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben vetett közös hit esetén az Istenre, Jézusra, Buddhára stb. vonatkozó személyes hitek beilleszkednek a nagyobb orientáló keretbe. De nem szeretnék kevésbé határozottan, kevésbé provokatívan fogalmazni...)

Sodródás, maszatolás, kifogások helyett...

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egy forradalmi, egyedülálló, vonzó, egyszerű, világos, jól orientáló, jól kidolgozott, új életet, világot eredményező közeg, részes működés, amelynek, választása, felvállalása esetén, azonnal alkotó részesei lehetünk.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséghez nem rajtam keresztül vezet az út

Bizonyára valamit még nem csinálok elég jól, ha emberek számára még az az érdekes, hogy az én számomra mi az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség. Például: álmodozás, hisztis gyerekként akarok valamit, így ne kelljen kapcsolódnom, így szerezhetnék meg másoktól dolgokat stb. Rohadtul nem érdekes, hogy az én számomra mi. Az az érdekes, hogy mindenkinek a maga számára mit jelent, erre érdemes fókuszálni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, megéreznie, hogy a közegnek, a rendszernek, aminek részesei vagyunk, szeretnénk lenni valójában mekkora jelentőségű dolog, mekkora figyelmet, tudatosságot igényel. Nem velem érdemes foglalkozni (nekem sem senki mással), mindenkinek a saját közegét kell megvizsgálnia, hogy az megfelelő jellegű-e a számára. Ha nem, akkor milyen jellegű közegnek szeretne az alkotó részese lenni. Én senkinek nem szeretnék tanácsot, hogy milyen jellegű közeget válasszon a maga számára, senkitől nem szeretném elvenni azt, hogy megtapasztalhassa a saját választása hatásait, következményeit. Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség "csak" egy világos, jól orientáló, jól kidolgozott alternatíva a sok közül. Egy másik pedig például a nem-választás, sodródás.

Tehát az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséghez senki nem máson (pl. rajtam) keresztül kapcsolódik, hanem hozzám hasonlóan közvetlenül választhatja.

https://youtu.be/XOaGpkPEyTA?si=kYQS-rnLt5dj7iMl

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség összeegyeztethetetlen az eddigi életekkel

A "sakktáblába" vetett közös hiten alapuló élet nem azt jelenti, hogy az eddigi színünk mellé teszünk még egy másikat is, ezzel kiegészítve az eddigit. Ez egy új, fókusz, minőség, érzés, amelyben az eddigi színünk is új jelleget ölt, értelmet nyer. Ehhez a fókuszhoz, hithez is egy folyamat következtében juthatunk el, de egy ponton megszületik az átváltás. A régi az addigi formájában teljesen meghal, megszűnik, az új teljesen megszületik. Nem lehet kicsit vagy félig "megtérni", nem lehet kicsit vagy félig várandósnak lenni, vagy ez van, vagy az.

"Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti. 33Aki folyvást azon fáradozik, hogy életét megmentse, elveszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti."

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségnek nem "kell" mindenképpen lennie. Csak akkor, csak azáltal lesz, ha lesznek, akik ezt a fókuszt, közeget közösen hiszik, választják, ennek alkotó részeseivé válnak. Ha nem hiszik, nem választják, akkor nem lesz, akkor marad, ami van, vagy lesz majd valami más, ennyi...

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség jellegéről, jelentőségéről nem mondhatok kevesebbet, mint ami valójában számomra, mert nagyon nem érezném igaznak.

Én szeretném már kidobni az eddigi jellegű életemet, elszáradt virágomat.

https://youtu.be/Ri_R_uQP3Jg?si=4-8fCS_uNnn8D2zE

Önismeret és az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egy új minőségű szintézise az egy adott külső célt szolgáló hagyományos hierarchikus közösségi működésnek és az önközpontú individuális működésnek. Ez egy olyan típusú közösségfókuszú koncepció, amelyben az alkotó részek a rendszeres, őszinte önfelvállalások.

Egyrészt az önismeret, önfejlesztés egy nagyon fontos dolog lehet már azelőtt is, hogy eljutunk az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséghez, és fontos marad továbbra is, nem véletlenül szerepel az elnevezésben is az önfejlesztő szó is. Az alkotó résztvevők az aktuális saját "színeikkel" őszintén vesznek részt a "sakktábla" kialakításában. A saját színünk fejlesztése személyes szabadságunk és felelősségünk, ezt nem szeretnénk senkinek átadni, illetve nem szeretnénk senkitől átvenni. Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben az önismeret gazdagodása, az önfejlesztés nem szűnik meg, sőt ehhez egy nagyon kedvező közeget biztosít.

Másrészt az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség befogadásakor, választásakor eljutunk oda, hogy számunkra már nem önmagukban a saját színeink, önismeretünk a legjobb fókusz, a stabil alap, hanem a "sakktábla". Pontosabban a sakktábla létrehozásában való őszinte, alkotó részes jellegű működések, részvételek, jelenlétek. Ehhez az önismeret, önfejlesztés önmagában már elvileg, fogalmilag sem elégséges. Egy nagyobb rendszerbe, közegbe, egységbe vetett közös hit, fókusz szükséges hozzá.

https://youtu.be/IQhkin9BfTA?si=gqTFOeW-kt6278qr

Paradigmaváltás az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséghez

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség kialakulásához, az ilyen alapú működéshez a résztvevőknek egy paradigmaváltáson kell átmenniük.

A kiinduló, lecserélésre kerülő szemlélet szerint a személyes tulajdonságok és személyes tartalmak (az aktuális személyes igazságok, tapasztalatok, célok, vágyak, helyzetek, állapotok stb.), ezek hasonlósága, összeillése vagy kiegészítő jellege képezik a kapcsolódások, közegek alapjait.

Az új paradigmában a fókusz azonban már nem ezen van, hanem azon, hogy milyen jellegű közeget lehet a másik(ak)kal alkotni, milyen jellegű közegnek lehetünk a másik(ak)kal együtt alkotó részesei. A közös "sakktábla"-e az a közösen hitt, választott vonzó alap, aminek segítségével, orientációjával szeretnénk működni, az a közeg, aminek alkotó részesei szeretnénk lenni.

Ehhez a paradigmaváltáshoz az szükséges, hogy eljussunk oda, hogy a magasabb szintű működést nem a több, jobb személyes tapasztalat, önismeret stb. eredményezi, hanem a kedvező közegben való alkotó részes működés. Innentől a másokkal való kapcsolódáskor már nem az éppen aktuális személyes tulajdonságokra, tartalmakra fókuszálunk, hanem arra, hogy az adott jellegű közeg kialakításához, fenntartásához megfelelő hit, fókusz, érzékenység megvan-e bennünk. Ha igen, akkor már mindenképpen sínen lehetünk, ha nem, akkor akármilyenek is az aktuális kiinduló személyes tulajdonságaink, tartalmaink nincs meg a megfelelő közös alap. Vagyis az elsődleges az adott közegben való alkotó részes működésre való igény, fókusz, képesség.

Az alkotó résztvevők elsősorban már nem az aktuális saját "színükben" hisznek és/vagy nem is a másik aktuális "színében", hanem magában a "sakktáblában". Igen ennek része a saját "színünk" rendszeres őszinte felvállalása és a másik "színére" való nyitott odafigyelés, annak tér biztosítása is. A résztvevők közösen tudják, hiszik, hogy az eredményezi a legkedvezőbb hatást, a legkedvezőbb közeget, ha a színek kb. egyforma mértékben jelen léve, rendszeresen váltakozva alkotják a sakktáblát. Ez eredményezi az új jellegű , minőségű részes működést és közeget.

https://youtu.be/24j9hUuFjAg?si=OD0i4eDiZOTRX83g

AZ EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG ALAPÚ MŰKÖDÉS: ÚJ ÉLET

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség választásával egy új élet kezdődik. Az eddigi hagyományos hierarchikus vagy spontán módon alakuló, változó jellegű kapcsolódásainkat felváltja egy adott jellegű egységbe ("nagyobba", "sakktáblába") vetett közös hiten alapuló részes működés. Ez egy alapvetően új jellegű, minőségű közeget, életet jelent.

https://youtu.be/96TEJFcgJas?si=dYNITHfcfb29cht0

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egyszerű, de bitang nehéz

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egyszerű, mert nem az aktuális külső környezethez, különböző külső rendszerekhez próbálja viszonyítani a résztvevőket, a résztvevők működéseit, hanem kizárólag a közeg, a közösség belső működésének jellege a meghatározó alap. Az a lényeg, hogy a közös "sakktáblánkat", közegünket hogyan próbáljuk a rendszeres őszinte önfelvállalásainkkal, nyitott jelenléteinkkel létrehozni.

https://youtu.be/Jp5DgW28bwE?si=bg70UcvI__HfL8m8

AZ EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG ALAPJÁN MŰKÖDNI BITANG NEHÉZ

Nem is már maga a működés a bitang nehéz, hanem az átállás erre a működésre. A házat berendezni szeretjük, a házban élni szeretünk, de a kapcsolódásainkkal, közegeinkkel kapcsolatban lehet, hogy most a régi lebontása és új stabil alap elkészítése lenne a feladat. Ez egyáltalán nem tűnik népszerűnek. A régit szoktuk meg, azt látjuk, hogy mások is hasonlóan működnek, ezért nehéz ezt elengednünk és egy teljesen új fókuszú közeget megengednünk, megalapoznunk.

AZ EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG HIERARCHIKUS

Nem úgy hierarchikus, hogy a résztvevőket egy sorba próbálja rendezni, vagy a résztvevők próbálják önmagukat egy sorba rendezni és mentor-mentorált viszonyok alapján működni. Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség nem próbálja egy sorba rendezni a résztvevőket, hanem alapvetően tényleg egyenlő részes.

Úgy hierarchikus, hogy minden alkotó résztvevő őszintén elsősorban a "sakktáblában", ebben a nála nagyobban hisz. Ez nem szürke kompromisszuma feketének és a fehérnek (adott esetben "Istvánnak" és "Koppánynak"), hanem új minőség, szintézis, úgy hogy van helye, tere a saját aktuális színünk rendszeres önfelvállalásának is, sőt ezek fontos értékek. Ez a közös hit az alapja a közösségnek, ennek a közegnek szeretnének a résztvevők az alkotó részesei lenni.

Amikor én az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség kapcsán arról beszélek, hogy itt nincs a résztvevők között hierarchia, akkor nem azt mondom, hogy minden hierarchia rosszabb, mint minden nem-hierarchia. Akkor nem kell, nem jó a hierarchia a résztvevők között, ha az alkotó résztvevőkben már kialakult a "sakktáblafókuszú" működés, az ennek jelentőségébe, hatékonyságába vetett közös hit, az, hogy ennek a közegnek szeretnének alkotó részesei lenni. Ez egyébként tulajdonképpen egy hierarchikus működés, mert a "sakktábla" egy nálunk "nagyobb" dolog, ami orientálja a működésünket, amit követünk, akkor is, ha ennek a nagyobbnak mi is alkotó részesei vagyunk. Tehát a személyek között nincs stabil, állandó hierarchia, de a működés hierarchikus jellegű. Egyébként a személyek között is van hierarchikus jellegű viszony csak itt a szerepek rendszeresen cserélődnek, mert az önfelvállaló, előtérben levő szerep és a nyitottan figyelő, kapcsolódó háttérszerep váltakozik. Tehát nem egy adott személlyel kapcsolatban vagyok előtérben lévő szerepben és egy másik adott személlyel kapcsolatban pedig háttérszerepben, hanem ugyanazzal a személlyel vagyok egyszer ilyen, máskor olyan szerepben.

KÖZÖSSÉGEK FÓKUSZA

Számomra az "Isten" köré szerveződő közösségek egyáltalán nem vonzóak. Mert bennük vagy nem elég világos, egyértelmű az emberek közötti kapcsolódások, viszonyok jellege vagy van egy hagyományos közösségi működésük picit más tevékenységekkel, picit más szóhasználattal, amit ma már egyre kevésbé érzek jól működőnek.

Szerintem az olyan közösség az igazán jó, amelyik az emberi kapcsolódások, viszonyok jellegére, a közeg jellegére fókuszál, erre alapoz. Amelyik egyrészt elég egyértelműen, világosan orientál a részvételeket, jelenléteket illetően, másrészt kellően nyitott a konkrét, egyedi személyes tartalmakra, ezek változásaira, lehetővé téve a személyes felelősségvállalásokat, ezek növekedését. Ettől még persze a résztvevőknek megvannak, meg lehetnek a személyes hiteik.

Fontos továbbá, hogy az alkotó részesekben meglegyen a hit is az adott jellegű közegbe, ezt személyesen válasszák, vállalják.

A Részesség "vallása" 

Én úgy érzem, hogy a hitem alapja egy sakktábla jellegű közeg, az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben való őszinte, alkotó részvételek.

Ez nem egy ilyen egós üzletelés, hogy én is csak akkor és csak annyit adok, amikor és amennyit te is adsz.

Itt van egy közös hit, hogy ez a közeg jó, ennek szeretnénk az alkotó részesei lenni, ez fontos számunkra, ez orientál, erősít minket. Ezért írtam korábban erről úgy is, hogy a Részesség "vallása". És ha ez a hit már megvan, akkor mondhatják akárkik akárhányszor, hogy biztos tévedsz, ez őrültség stb. már nem igazán zökkent ki.

Ez a kedvező közeg éppúgy nem lehetséges a rendszeres őszinte önfelvállalások nélkül, mint ahogy nem lehetséges a rendszeres másikra nyitottan odafigyelő, elfogadó jelenlét nélkül sem.

ÉRDEMES-E AZON AGGÓDNI, HOGY A MÁSIK MENNYIT TESZ A KAPCSOLATBA?

Joós István egyik videójában (https://youtu.be/i6JMQi6DIVo?si=bZLWU0r2qlA6ogVt) ezt a kérdést járja körül a korszakos rendszer alapján. Felmerül a kérdés, hogy és vajon mi a helyzet az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség nézőpontjából, hiszen ebben kiemelten fontosak a kb. egyforma mértékű, súlyú részvételek.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség alapján történő kapcsolódásokban azért nem merül fel ez a kérdés, mert a kapcsolódás eleve alapozással indult. Annak tisztázásával, hogy van közösen ismert, hitt, választott alap arra vonatkozóan, hogy egy milyen közeg, rendszer alkotó részesei szeretnénk lenni. Ez az alap az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség esetén röviden az elnevezés szavaival írható le. Tehát a kapcsolódás eleve arra a közös hitre, tudásra épült, hogy mind az alkotó részesek, mind a közeg, közösség számára az biztosítja a legkedvezőbb hatást, ha kb. egyenlő mértékű részvételek, jelenlétek alkotják a közeget, közösséget ("sakktábla").

Ezt egy Gauss-görbével próbálom érzékeltetni. A legkedvezőbb, legnagyobb hatás kb. egyenlő mértékű részvételeknél, jelenléteknél valósul meg. Ha ettől eltérünk, eltávolodunk valamelyik irányba, akkor a hatás csökken. Az eltávolódás azt jelenti, hogy az egyik résztvevő részvétele egyre inkább nő, a másiké pedig egyre inkább csökken. Az alkotó résztvevők tisztában vannak azzal, hogy mindenkinek az a jó, ha a kb. egyenlő mértékű, súlyú részvételek építik fel a közeget, közösséget.

AZ EGYENLŐ RÉSZES ÖNFEJLESZTŐ KÖZÖSSÉG SZOKATLAN

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egy újfajta közeg, újfajta működést igényel. És mivel jelentősen eltér az eddig megszokott közegeinktől, működéseinktől, így a kezdeti időszakban egy bizonyos mértékű bizonytalanság, idegenség érzés természetes. Nyilván azok számára lehet érdekes, akik az eddig megszokott jellegű közegüket, működésüket már egy alapvetően új jellegű közegre, működésre szeretnék cserélni.

A közeg jellege az elsődleges

Egy újabb kép, amely segít érzékel(tet)ni az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség jellegét, jelentőségét.

A magból való fejlődéshez nem arra van szükség, hogy egy a fejlődésben előrébb járó mondogassa, hogy mit kell csinálni, hanem kedvező közegre.

Az ember nagyon fontos közege a szociális közeg. Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség fókuszában ez a közeg áll, az alkotó résztvevők viszonyai, a részvételi arányok, a személyes felelősségek tisztázása.

ALAPOZÁS

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösséggel kapcsolatban bemutatott két képemhez (fogaskerékhajtás, sakktábla) szeretnék egy harmadikat hozzátenni, az alapozást.

Ez a kép azt fejezi ki, hogy jó az, ha ez az első dolog, ha a személyes kapcsolódások már egy meglevő világos közös alapra, elképzelésre épülnek arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű közegnek, rendszernek szeretnénk az alkotó részesei lenni. Lehet, hogy sokaknak nem tűnik ez látványosnak, a legfontosabbnak, ki sem látszik a földből, és figyelmet, fókuszt, időt igényel, mégis megéri, mert a felépítmény ezután stabil alapra épülhet. Tehát egyrészt jó az, ha ez már a kapcsolódás előtt megvan bennünk, másrészt jó, ha kapcsolódás kezdetekor mindig pontosan ez az első közös téma, mindig először ezt nézzük meg. Engem első körben már annyira nem érdekelnek önmagukban mások tapasztalatai, helyzetei, állapotai, céljai stb. És azt sem tartom jónak, ha bárkit is érdekel önmagában az én tapasztalatom, helyzetem, állapotom, célom stb. Ezek azután, akkor lesznek érdekesek, ha megvan közösen hitt, választott világos közös alapunk a közegre, a rendszerre, a viszonyokra vonatkozóan. Neked megvan? Fontosnak tartod, hogy meglegyen?

Bármilyen kezdeti személyes tapasztalat, helyzet, állapot, cél stb. tökéletes, ha megvan a közösen hitt, választott rendszer, közeg, amelynek részesei szeretnénk lenni. Persze aztán ez a kapcsolódás az adott személyek egyedi, személyes kapcsolódása, közössége lesz.

És semmilyen hatalmas tapasztalat, helyzet, állapot, cél stb. nem ér az égvilágon semmit, ha nincs meg a közösen hitt, választott rendszer, közeg, amelynek részesei szeretnénk lenni.

AZ EGYENLŐ RÉSZES KÖZÖSSÉG ALAPELVEI:

1. A résztvevők, elsődleges célja egy olyan kedvező közeg kialakítása, fenntartása, működtetése, amelyben minden résztvevő kb. egyforma mértékben, súllyal őszintén, nyitottan vesz részt, van jelen.

2. A résztvevők természetesnek és értéknek tekintik, hogy a személyes tartalmaik, személyes igazságaik különbözőek, egyediek, személyesek. Ezek az aktuális konkrét tartalmaiktól függetlenül mindig egyformán értékes alkotóelemei a közegnek.

3. A saját életéért, fejlődésért mindenki maga felelős. Ezt a felelősséget egyetlen résztvevő sem akarja másnak átadni, illetve más életéért, fejlődéséért a felelősséget mástól átvenni. A kedvező közeggel, az ebben való őszinte alkotó részvételünkkel, jelenlétükkel segítjük elő kölcsönösen egymás számára az önfejlesztést, kibontakozást.

4. A kedvező közeg a résztvevők őszinte önfelvállalásainak és a nyitott odafigyeléseinek rendszeres váltakozásaival alakul ki és működik.

5. A csoportban attól addig vesz részt valaki amikortól ameddig hisz ebben a jellegű működésben, közegben, ameddig fontos számára, hogy ennek alkotó részese legyen.

Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösségben nem érdemes nem őszintén részt venni, mert jobb kép mutatásával sem lehet nagyobb szerepre, súlyra, részvételre szert tenni a közösségben és az aktuális helyzet, állapot, kihívás őszinte felvállalása sem eredményezhet kisebb, súlyt, szerepet, részvételt.